2023.06.04., vasárnap - Bulcsú
Székesfehérvár: 19o - 20o
Az ország 19 megyéjében

Több mint ezer makói zsidó hunyt el a holokauszt alatt

Bottyán Róbert, 2023. január 27. - 15:31
Több mint ezer makói zsidó hunyt el a holokauszt alatt

Makót Kis-Jeruzsálemnek is nevezték egykoron, 1920-ban 6,4% volt az izraelita lakosság aránya a városban. Az ortodoxo hívek többen voltak, ők vallási, nyelvi és kulturális egyediségüket is megőrizték. 79 éve hozta létre az akkori magyar kormány az első gettót Kárpátalján, nem telt el sok idő, két hónapra rá már a makóiakat vitték el.

A frisshirek.hu portál pont az a média hiány, ami egy működő demokráciában természetes kellene legyen, éspedig elfogulatlan, naprakész hírek közvetítője közéletről, politikáról, kultúráról, sportról egyaránt. Nálunk nincs és nem is lesz részrehajlás! Hogy ez így is maradjon, kérlek támogasd munkánkat adományoddal, hívd meg ismerőseid, hogy olvassanak bennünket és kerünk, kövess és lájkolj minket a közösségi médiában is.

Támogatás

Makó vasútállomásán lévő szerelvényekbe közel 2 ezer helyi és környékbeli zsidót vittek el a koncentrációs táborokba. Közülük 1.200-an életüket vesztették. A besúgók és árulók ellenére voltak olyanok, akik megmentettek egy-egy családot. Makón Csala Sándorné Gyűrösi Rozália és édesanyja egy nyolc tagú zsidó családnak adott otthont a vészterhes időkben. Ismerték egymást a Paskesz családdal, ahogy gyűltek a zsidók elleni rendelkezések, a család felajánlotta, hogy segítenek nekik. Elsőként a 3 éves lányukat bújtatták, ha valaki kérdezte, azt mondták neki, hogy rokon Pestről. Később jött a többi családtag is, a makói Arany János utcai házuknál egy 4x4 méteres melléképületben rejtegették a Paskesz családot, az ajtót szekrénnyel takarták el.

Később Gyűrősi Andrásné Pacskó Rozáliát és lányát, Gyűrősi Rozália Csala Sándornét A Világ Igazává fogadták embermentő tevékenységükért.

A háborút követően Paskeszék szétszóródtak a nagyvilágban, de később még tartották a kapcsolatot Gyűrősiékkel.

Kecskeméti Ármin főrabbi nem volt ilyen szerencsés, mint Paskeszék. Ő 1898-tól 40 éven keresztül vezette a hitközséget és az ő vezetése alatt 1914-ben avatták fel az új neológ zsinagógát Makón. Az egyre erősödő antiszemituzmus miatt visszavonult a közélettől, 1944 májusában őt is deportálták. A makói rabbiról sokáig úgy tudták, az ausztriai Strasshofban hunyt el, de kiderült, hogy onnan feleségével együtt Auschwitz–Birkenauba vitték, ahonnan soha nem tért haza.

A főrabbi nevét és emlékét utca és emléktábla őrzi Makón. A helyi neológ zsinagógát 1965-ban bontották el, a helyén adták át a Dávid-csillag alapú emlékművet 2014-ben, melyben megjelenik a lerombolt épület is.

Az ENSZ 2005-ben nyilvánította a holokauszt nemzetközi emléknapjává január 27-ét. Azt a napon, amelyen 1945-ben a vörös hadsereg 1. ukrán frontja elérte, és ezáltal felszabadította Auschwitz haláltáborát.

Mint arról a frisshirek.hu-n beszámoltunk, az Auschwitzban tartandó hagyományos, Lengyelország szervezte megemlékezésre idén nem hívták meg az orosz állam képviselőit. Ugyanis zajlanak a harcok az orosz-ukrán háború frontján, mint történt az 1942 telén, január 27-én mégis az élet mellett elvileg azt a hadsereget ünnepelnénk, amely Ukrajnát önkéntesen és béke időben most lerohanta. 1945. január 27. ugyanis az a nap, amikor a szovjet hadsereg elérte Oswiecim városát.

Fotó: a szerző felvétele a makói holokauszt-emlékműről, melyet a lerombolt neológ zsinagóga helyén állítottak fel.