A saját ebszülészetet működtető, a belügyminisztérium számos alárendelt hatóságának szolgálati kutyákat nevelő erdélyi központban német- és belgajuhászokat, illetve rottweilereket képeznek ki, többek között emberéletmentésre.

Ez a közeg, az emberéletmentési szakirány rendkívül veszélyes. A mentőkutyák mindig az első vonalban vannak: először ők érkeznek, utána a többiek. Bizony, beszélni nem tudó hősök

– jelenti ki a nagyszebeni kinológiai központ rendőrparancsnoka, miután közli: a törökországi romok között egy mexikói eb is odaveszett küldetés közben. Daniel Caprita a Romániában egyedülálló, Európa egyik legnagyobb hasonló jellegű intézménye kutyakiképző és taktikai részlegének vezetője. Az Agerpres hírügynökség azok után készített riportot a Szebenhez tartozó természetvédelmi parkban, a Dumbrava erdőben (Fiatalerdő) található kinológiai központban, hogy az intézmény keresőkutyákkal segített a szörnyű földrengés által sújtott Törökországon -írja az erdélyi magyr hírportál, a Krónika Online.

Egy hatéves németjuhász, Thor az egyik legismertebb romániai mentőkutya

A kiképzőoktatásban és kutyafelkészítésben három évtizedes tapasztalattal rendelkező szakember elmondta, a központ a román belügyminisztériumhoz, az Országos Rendőr-főkapitányság alárendeltségébe tartozik. Itt képeznek ki szolgálati kutyákat többek között a rendőrség, a csendőrség, a határőrség, a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) számára is. Ismertetése szerint máshol Európában kisebb, szakosodott központok működnek, miközben ők a teljes országos rendszert ellátják, illetve együttműködnek a Frontex európai határvédelmi ügynökséggel is. A törökországi katasztrófa után két csapatot küldtek a helyszínre életeket menteni. Az egyik legismertebb romániai mentőkutyát Thornak hívják, hatéves németjuhász, 2018 óta vesz részt a katasztrófavédelmi szolgálat bevetésein.

Többtucat ember életét mentették meg a Romániából érkezett kutyás mentőcsapatok a törökországi földrengés után, Hatay tartományban, Antakyában – olvasható az Ora de Sibiu nevű nagyszebeni lap korábbi cikkében, amelyben idézték Thor gazdáját is. Nicu Daniel Mihai törzsőrmester szerint a kutyák nagyon jól teljesítettek; amikor rátaláltak valakire, a mentést a helyi csapatok vették át.

Az utóbbiak által kijelölt területen épületről épületre haladtak, megbizonyosodva, hogy senki nem maradt a romok alatt. A román kutyás mentőcsapat nem sokkal a katasztrófa bekövetkezte után a helyszínre érkezett. Nicu Daniel Mihai reményét fejezte ki, hogy minél több embert sikerül megmenteniük, ugyanakkor a törökországi helyzetet drámainak nevezte.

Német és belga juhászkutyákat, illetve rottweilereket képeznek

Szebenben német és belga juhászkutyákat, illetve rottweilereket képeznek ki többek között emberéletmentésre. Caprita szerint más fajták is beválhatnak, de előbbiekről hosszú idők óta bebizonyosodott, hogy könnyebben kiképezhetők, rendkívül alkalmasak az ember szolgálatára kiélezett helyzetekben is.

A rendőrparancsnok arról is beszélt, hogy legalább négy hónapos különleges tréningre van szüksége egy ebnek és vezetőjének ahhoz, hogy romok alá szorult embereket menthessen. Elmondása szerint nagyon sok függ a „gazditól”: szenvedéllyel kell összedolgoznia az állattal, miközben el kell fogadnia a rendkívül veszélyes munkakörülményeket. Ráadásul az emberi képességek mellett a kutya adottságai is „közbeszólnak”, neki is meg kell birkóznia a feladatokkal.

Évente mintegy 200 kutyát képeznek ki

A nagyszebeni kinológiai központból évente mintegy 200 kiképzett kutya kerül ki; a felkészítőt kétévente meg kell ismételniük a pároknak-csapatoknak. Az Agerpres riportjában megszólaltatta egy romok alóli mentésre kiképzett belga juhászkutya, Elsa gazdáját is. Ionut Sabau őrmester, a szebeni ISU munkatársa szerint négyéves társa – akivel három és fél éve dolgozik együtt – minden nap erre edz, és több olyan sikeres bevetésen van túl, amikor megtalálta és jelezte a romok alá szorult emberek helyét. Egyébként a mentésre-felderítésre kiválasztott ebek már eleve a szebeni központban születnek: számukra egyedülálló szülészetet hoztak létre, szüleik az intézmény állatai. A kölyköket folyamatosan monitorozzák-figyelik, hogy megfelelnek-e a kritériumoknak. A szülészetre csak keveseknek van bejárásuk, és higiéniai óvintézkedéseket kell betartaniuk, hogy ne veszélyeztessék a kölykök egészségét. Marius Anghel állatorvos szerint a szülészet felnőtt kutyái – mintegy 30, erre a célra tartott német és belga juhászkutya, illetve rottweiler – 18 hónapos koruktól nemzenek utódokat. A szakember megerősítette, hogy a felsorolt három fajta iránt a legnagyobb az igény a hatóságok részéről. Az ebeket különleges, a lehető legjobb bánásmódban részesítik. Ugyanakkor nem mindegyik itt született állatból lesz mentő- vagy rendőrkutya: mintegy húsz százalékuk nem megy át a „teszten”, így „civilben” élik le életüket.

A pandémia idején is bevetették a kutyákat covidos betegek kiszűrésére

A 73 éve működő nagyszebeni kinológiai központ kiképzett kutyái nemzetközi hírnévnek örvendenek; a törökországi küldetés előtt, a pandémia ideje alatt egy olyan kísérleti projektben is részt vettek, mely során a szebeni reptéren segítették a fertőzött személyek kiszűrését.

Tudományos kutatás része volt a munkánk. A kutyák természetesen bizonyítottak, kiszimatolták azt a szagot, amelyre kiképezték őket

– idézte fel az Agerpresnek Daniel Caprita. Hozzátette: a belügy kötelékében dolgozó kutyáknak nincsen rangjuk, „nyugdíjas” éveiket nagyrészt partnereik örökbefogadottjaiként töltik, ellátásuk biztosított halálukig. Egyébként nemcsak a szebeni kinológiai központ képviselte Romániát kutyás mentőcsapatokkal a földrengés sújtotta Törökországban: több más intézmény, civil szervezet is hasonlóképpen járt el.

Fotó: Thor, a fekete németjuhász az egyik legismertebb romániai mentőkutya, Törökországban is életeket mentett, IGSU