Amint arról lapunk, a frisshirek.hu is beszámolt, az Agrárminisztárium keresi Magyarország legszebb erdejét és a Tolna vármegyei Gyulaj Erdészeti és és Vadászati Zrt.-hez tartozó erdők is versenybe szállnak.

Eme varázslatos helyek szélesebb körben való megismeréséhez most olvasóink is hozzájárulhatnak. A szavazás elindult, az Ön kezében is van a döntés, hogy ország-világ megismerhesse a Tolna vármegyéhez tartozó erdőket és rangos elismerésben részesülhessünk egy kicsit mi is. A link, melyre kattintva leadhatja voksát: 

Bemutatjuk a versenyben lévő csodálatos helyeket részletesen:

Annafürdő Erdei Iskola és Vendégház

Annafürdő története a diplomáciában jártas gróf Apponyiak nevéhez fűződik. A XIX. század közepén gróf Apponyi Rudolfné Benckendorf Anna volt az első, aki megengedte, hogy a kedvelt üdülőhelyükön az erdei forrás vízét a lakosság is használhassa, dézsákban fürdőzhessenek évente egy-két alkalommal, emiatt a falusiak hálából nevezték el Annafürdőnek a Lengyel település szélén lévő forrás környékét. A ma is látható kiszolgáló épület erdei iskola-kulcsosháznak ad otthont, a mellette lévő vendégház pedig az Év Turistaháza díjat nyerte el 2020-ban. A környezeti neveléséről és ökoturisztikai programjairól is híres intézmény az Annafürdő Parkerdővel egészül ki.

Annafürdő Parkerdő

A Tolnai-hegyhát és a Völgység találkozásánál, Lengyel település szélén, a Kőris-völgyben húzódik meg az Annafürdő Parkerdő. Az örökerdő üzemmóddal kezelt közel 100 hektáros parkerdőben erdei pihenőtó, vadaspark, tanösvények, kilátó, lombkoronaösvény, erdei kisvendéglő, játszótér és turistaszállások várják a kirándulókat. Tavasszal az élénk zöld bükkös erdő, ősszel pedig a tűzpiros vörös tölgyesek nyújtanak színpompát a völgyben. Az Annafürdő pihenőtó a környék kedvelt, romantikus esküvői helyszíne is egyben.

Miklósvári Parkerdő és Vadaspark

Herceg Esterházy Miklós uradalmának központja volt Tamásiban a ma már Gyulaji vadrezervátumként működő terület, mely méltán a világ egyik leghíresebb dámvad élőhelye. A XIX. században Európa számos helyéről érkeztek vendégek az Ozorai vadászatok néven ismert főúri vadászatokra, mely a korszak legimpozánsabb és legnagyobb terítékű vadászata volt. A rezervátum bejáratánál gyönyörű parkerdő, pihenőtó és egy vadaspark is helyett kapott, mely a környékbeli lakosság és iskolák kedvelt kirándulóhelye, számos környezeti nevelési programmal. A pihenőtó partján áll a Szent Hubertus Erdei Fakápolna.

Németkéri homokpuszták

Területének nagy részét a Dél-Mezőföld homokvidékén elterülő 4000 hektárnyi erdő alkotja, melyből több mint a fele természetvédelmi oltalom alatt áll. Felszínét vastag folyami üledék alkotja. Ez főként az Ős-Sárvíz homokból álló hordalékkúpokat jelenti. A gyenge legelők, lápok és rekettyések között fellelhető tanyavilág, az 50–es években induló nagyarányú erőtelepítések hatására tűnt el és alakult ki a terület, ma fellelhető formája. Az idegenhonos fenyő és akác erdők között mai napig megtaláljuk a homoki tölgyeseket, égeres láperdőket, hazai nyaras ligeterdőket és árvalányhajas gyepeket.

Rétisasfészek-kilátó

Az Annafürdő Parkerdő ékessége a 2015-ben emelt Rétisasfészek-kilátó, mely egy lombkorona ösvénnyel is kiegészül, ahova kerekesszékkel is fel lehet jutni a harmadik szintre. Az erdős dombvidék nem alkalmas a teljes körpanorámás kilátásra, ezért a lombkorona ösvényen interaktív játékok egészítik ki a kilátót, melyről észak felé a Kőris-völgyre nyílik gyönyörű kilátás. A kilátó körül erdei madarak makettjeit, élőhelyeit, odútípusokat lehet megfigyelni és több játék segít a kikapcsolódásban. A szerkezete tisztán a legtartósabb helyi akác anyagból készült, rusztikus módon, így a kevesebb faanyagvédő szerek miatt válik gazdaságossá a fenntartása.

Szent Hubertus Erdei Fakápolna

A 2012-ben emelt Szent Hubertus Erdei Fakápolnát a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. dolgozói készítették a társaság vagyonkezelésében lévő faanyagok felhasználásával. A kápolna Tamási város és környékének kedvelt kirándulóhelye, esküvők, keresztelők, trófeaszemlék, erdei iskolás foglalkozások, kerékpár- és futóversenyek helyszíne. Egyben ad lehetőséget aktív felüdülésre és meditálásra, elmélyülésre is. A kápolna mellett 2021-ben a Társaság tölgyfa keresztet emelt az Eucharisztikus Kongresszus emlékére.

Felsőtengelici Benyovszky Tanösvény és Kápolna

Felsőtengelici Benyovszky tanösvény 2,4 km hosszú és a Tengelici Parkerdő részét képezi. Kapcsolódik a „Borok, Vizek, Kúriák – Zöldút” elnevezésű tolna megyei turistaúthoz is! A tanösvényt bejárva megismerkedhetünk a Gindly-Benyovszky kastély egykori parkjával, találkozhatunk a főúri családok emlékével, hiszen az épületek és a hozzá tartozó kertek egy virágzó uradalom részei voltak az elmúlt évszázadokban. A sírkápolnát a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére építtette 1913-14-ben gróf Benyovszky Rezső, ahová csak fia Emánuel (1900–1913) és ő maga temetkezhetett. A kápolnát a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt újította fel építésének 100. évfordulóján.

Tolnai Zöldút

A Tolnai-Hegyhát álomba vezet és erdőbe küld, ha pedig hozzávesszük a Völgység csodás tájait is, akkor biztosan visszavágyik, aki egyszer idelátogat. Pont emiatt Tolnai Erdőkért Alapítvány egy nagyobb léptékű túraútvonal kialakítását tűzte ki célul, ami felöleli a környékbeli értékeket, a természeti és kultúrtörténeti emlékeket egyaránt.

Kiemelt fotó: Agrárminisztérium Facebook oldala/Miklósvári Parkerdő és Vadaspark