Nem elégedettek maradéktalanul a magyar helyzettel az EP-delegáltak
Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának Budapestre látogató delegációja felszólította a magyar kormányt, hogy felelőségteljesebben ossza el az európai uniós forrásokat, ne "felülről lefelé", hanem az érintettek bevonásával hozzon döntéseket, hajtsa végre a pénzek felszabadításához szükséges feltételeket - mondta Monika Hohlmeier, az EP hattagú delegációjának vezetője sajtótájékoztatón Budapesten szerdán, az MTI szerint.
Kiemelte: 28 milliárd euró, azaz 10 ezer milliárd forint sorsa múlik azon, hogy teljesül-e érdemben a korábban megfogalmazott úgynevezett 27 "szupermérföldkő" és a hozzá tartozó 17 korrekció. Úgy fogalmazott: az uniós alapok nagy lehetőséget rejtenek az ország számára, ugyanakkor vannak fenntartásaik, hogy tényleg a magyar polgárok és a vállalkozók a haszonélvezői azoknak.
A delegációt vezető európai néppárti németországi képviselő megjegyezte: egyebek közt azt kifogásolták, hogy az Állami Számvevőszék nem tudott tájékoztatást adni - 29 esetben, 1,48 milliárd eurót érintően - a korábban kifogásolt európai pénzek sorsáról. Hiányolják továbbá a szabad piacgazdaság érvényesülését is a közbeszerzéseknél, a civil szervezetek és az önkormányzatok érdemi bevonását a pénzek elosztásába - jegyezte meg.
Monika Hohlmeier közölte: a magyar kormány számos torzító, a versenyt korlátozó intézkedést - például egyedi adókat - vezetett be, konzultáció nélkül változtatta meg a törvényeket, továbbá megfélemlítette az érintetteket. Hozzátette, hogy a döntéshozás kapkodó, egyik napról a másikra változtatják meg a költségvetési törvényt. A kohéziós és a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) alapjainak felszabadításához alapvető feltétel, hogy átláthatóbb és pártatlanabb módon, valamennyi régió és vállalkozás egyformán férjen hozzá az uniós forrásokhoz - "politikai torzítás nélkül"; az EU-alapoknak el kell érnie a polgárokhoz, a társadalomhoz - mondta.
A delegáció vezetője az új Integritás Hatóság felállításáról elismerően beszélt, továbbá az adóhivatalnál zajlott változásokat és a bírósági tanács megerősítését is pozitívnak nevezte.
A delegációban részt vevő Daniel Freund (Zöldek/Európai Szabad Szövetség, Németország) úgy fogalmazott, nem szeretnék, "ha az európai pénzek révén Orbán Viktor ismerősei és családja gazdagodna", a pénzek megfelelő felhasználásának a biztosítását várják el.
Arra a kérdésre, hogyan kommentálnák, hogy a Mol felfüggesztette a tárgyalásokat az ukrán féllel, miután a vezetékhálózatot üzemeltető cég vezérigazgatója közölte, hogy Brüsszelből, Ursula von der Leyenéktől engedélyt kaptak a Barátság vezetéken történő szállítás leállítására, ha hazánk nem enged a feltételeiknek és zsarolásnak tartják-e a történteket, valamint miért állna a bizottságnak érdekében egy tagállam iparát és gazdaságát gyengíteni egy ilyen lépéssel, Monika Hohlmeier úgy felelt: nekik nem feladatuk azzal foglalkozni, hogy kik Magyarország barátai és ellenségei. Az ő dolguk az EU-s költségvetés szabályszerű végrehajtásának vizsgálata.
Egy másik felvetésre reagálva közölte: javaslataikat, kritikai észrevételeiket továbbítják az Európai Bizottságnak. Monika Hohlmeier az Integritás Hatóság apropóján úgy fogalmazott, hogy a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) is bizakodóak. Ugyanakkor megjegyezte: aggodalommal tölti el küldöttségüket, hogy úgy érzik, bizonyos diszkriminatív gyakorlatok hosszú ideje működnek Magyarországon. Egyesek arról számolnak be, hogy megfélemlítik őket az állami hatóságok, a jogszabályok pedig túl gyorsan változnak - mondta. A küldöttség a parlamenti szakbizottságok elnökeivel és valamennyi tagjával akart találkozni, végül azonban csupán az elnökökkel tudtak egyeztetni - közölte Monika Hohlmeier.
Daniel Freund kérdésre válaszolva kijelentette: az a céljuk, hogy a magyarok minél előbb megkapják az uniós forrásokat. Amint Magyarország teljesíti a szükséges feltételeket, a pénzek megérkeznek, addig viszont befagyasztva maradnak - tette hozzá.
Fotó: MTI