2024.04.15., hétfő - Anasztázia, Tas
Székesfehérvár: 18o - 18o
Az ország 19 megyéjében

Orbán új Gripenekről állapodott meg a svédekkel, és NATO-tagokként egymásért fognak küzdeni

frisshirek.hu | 2024. február 23. - 20:00
Orbán új Gripenekről állapodott meg a svédekkel, és NATO-tagokként egymásért fognak küzdeni

4 új Gripennel bővül az állomány, a NATO-csatlakozást pedig az Országgyűlés elfogadja.

„A mai találkozó egy hosszú folyamat állomása. Ezt a hosszú folyamatot lehet nevezni a bizalom újjáépítési folyamatának is, és ennek a szakasznak a végére ma pontot tehetünk” – mondta Orbán Viktor a svéd miniszterelnökkel, Ulf Kristerssonnal tartott sajtótájékoztatóján pénteken Budapesten - írta meg a Telex.

Orbán szerint ő sikeresen elmondta a svéd kollégájának, hogy a magyar külpolitika szerint barátokat kell szerezni, ahol pedig különbözőképp gondolkodnak, ott tiszteletben tartják a különbségeket. Ezután arról kezdett beszélni, hogy „ritka alkalom, hogy svéd miniszterelnök jár Magyarországon”, így felidézné a svéd kollégájának, hogy „Svédország igaz barátja volt Magyarországnak 1956-ban”, mert befogadta a menekülő magyarokat. „Reméljük, hogy nem csináltak velünk rossz üzletet”, mondta erről.

Orbán személyes véleményét is megosztotta. Mielőtt Magyarország az unióhoz csatlakozott 2004-ben, „Svédország döntő partnerünk volt” ebben a kérdésben. A magyarok csatlakozási folyamata ugyanis szerinte sokkal tovább tartott, mint a magyarok szerették volna, mert a tagállamok között erről nem volt egyetértés. De akkor a tagállamok közül „Svédország a gyorsabb befogadás mellett érvelt, erre mi nagyon jó szívvel emlékezünk”.

A múltból ezután áttért a jelenre, ami szerinte „jól néz ki”: a kereskedelmi együttműködés egy sikertörténet, mert szerinte minden évben megdöntik a kereskedelmi forgalom rekordját, most már a 3 milliárd eurós érték felé haladnak. Együttműködés van a nukleáris kérdésekben, van svéd szereplő Paks II. kivitelezésében, emellett tavaly 70 ezer svéd turista jött Magyarországra. „Ez mind nagyon szép és jó, de ezekről mind nem volt szó ma. Nem erről beszéltünk. Ma a védelmi együttműködésről beszéltünk” – viccelődött egy kicsit Orbán.

A téma a magyar légvédelem volt. Szerinte az első Orbán-kormány alatt még kérdés volt, kell-e Magyarországnak önálló légvédelem, mert az nagyon drága, és ha kell, akkor milyen technológiával. Így jöttek képbe a svéd Gripenek. De akkoriban még „csórók voltunk”, nem tudtak annyi Gripent venni, amennyit akartak volna, így most bővítik a flottát, 4 darab JAS 39 Gripen géppel, és a már meglévő szerződéseket is meghosszabbítják, mert azok most futnának ki. „A megváltozott biztonsági környezetben – így kell hívni az orosz-ukrán háborút a diplomácia nyelvén – ennek különös jelentősége van”, mondta.

Emellett „a katonai rendszerekhez kapcsolódó logisztikai szolgáltatási rendszert is meghosszabbítjuk, sőt, kiterjesztjük a kiképzés területére is”, és létrejött egy megállapodás a svédekkel arról, hogy mesterséges intelligencia fókuszú kiválósági központot fog nyitni a svéd Saab és a magyar védelmi innovációs kutató intézet, és együtt fognak kutatni-fejleszteni. „Ez nagy ambíció” Orbán szerint.

Végül azt is mondta, hétfőn összeül a magyar Országgyűlés, ahol szavaznak a svédek NATO-csatlakozásáról.

A svéd miniszterelnök, Ulf Kristersson ezután arról beszélt, a gripenes megállapodás „mindkét ország előnyére válik”. A Gripen „Svédország büszkesége, az egyik igazán fontos termék, amit a NATO-nak adhatunk, és örülök annak, hogy még több Gripen fogja szelni az európai égboltot”. Kristersson szerint a magyarok eddig 14 Gripent lízingeltek, ezek 2026-ban Magyarország tulajdonába fognak kerülni. Ezután megemlítette azt is, hogy két magyar is Stockholmban vehette át a Nobel-díját.

A felszólalások után két újságírói kérdésre volt lehetőség. Az egyik a svéd közmédiától jött. Onnan azt kérdezték Orbán Viktortól, hogy minek következtében változott meg a véleménye a svédek NATO-csatlakozásáról. A magyar miniszterelnök erre úgy reagált, a NATO tagjának lenni, hogy „készek vagyunk egymásért harcolni, egymásért életünket adni”, ehhez pedig erős alapú kapcsolatra, bizalomra és kölcsönös tiszteletre van szükség. Óvatos és körültekintő előkészületek kellettek mindkét fél részéről, hogy újjáépítsék a megkopott bizalmat a két ország között. „Ez nem arról szólt, hogy megváltozott a véleményünk, egy folyamatot vittünk végig.” Nem lenne korrekt szerinte azt mondani, hogy a NATO-kérdésnek köze volt a védelmi megállapodáshoz, mert ez „nem egy üzleti megállapodás”. Az idáig vezető másfél éves útról azt mondta: „Nem csak elégedett vagyok az eredménnyel, minden lépését élveztem ennek a bizalomépítésnek a két fél között”.

A svéd közmédia a svéd miniszterelnöktől pedig azt kérdezte, hogy mivel korábban kritizálta a magyar demokrácia helyzetét, ezt fogja-e folytatni a továbbiakban is így, hogy NATO-tagok lesznek? A kormányfő úgy felelt, tiszteli, hogy a magyar parlament magyar döntéseket hoz. Tény, hogy a svédek több kérdésben más álláspontot képviselnek a magyaroknál, de ezt elfogadják. Mostantól már NATO-tagokként „küzdeni fogunk egymásért”.

A magyar köztévé annyit kérdezett, mikor érkezhetnek meg a Gripenek Magyarországra. Orbán Viktor erre nem tudott arra válaszolni, majd a honvédelmi miniszter feladata lesz-e, hiszen szerinte ezek a megállapodások bonyolultak. „Úgy döntöttünk, hogy megtartjuk a légvédelmi egységet, dönthettünk volna másképp is. De végül is, alapvetően a katonák véleményére hagyatkozva döntöttünk mellette”, mondta Orbán, aki szerint ez annyit tesz, hogy Magyarország része marad annak a közös akciónak, hogy együtt védhetik a NATO légvédelmét. „Ezt azt jelenti, hogy elköteleződésünk a NATO iránt megerősödik”, mondta.

A miniszterelnökök felszólalása előtt a két fél honvédelmi minisztere aláírta a két megállapodást svéd Gripen-gépekről.

Fotó: MTI